Az Energiatanúsítvány egy olyan minősítési dokumentum, amelyből az ingatlan energiafogyasztását tudhatjuk meg. Az energiafogyasztás mértéke fogja meghatározni, hogy milyen besorolású lesz az ingatlan energiatanúsítványa.

Az energetikai tanúsítványnak tartalmazni kell az épület építési évét, 1 db fotót az épületről és a műemléki védettségről információt.

Mire jó?

Az ingatlanvásárló az Energetikai tanúsítvány alapján információt kaphat az ingatlan energia felhasználásáról és ennek alapján a várható fenntartási költségeiről is. Az ingatlan tulajdonosoknak tehát érdeke, hogy minél jobb besorolású legyen az épület energiatanúsítványa, mert ezzel növelheti annak piaci értékét.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI.30) Kormány rendelet alapján összefoglalva az energiatanúsítványról:

Energiatanúsítvány 2012. január 1-jétől kötelező:

  • minden új építésű ingatlanra
  • minden ingatlan eladásnál
  • bérbeadásnál (társasházi lakások esetén eddig nem kellett, csak külön álló épületekre)
  • 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
  • 2016-ban az épület rendeltetése alapján 2 új kategória került beépítésre: „Kereskedelmi” és „Előadóterem, kiállítóterem”.

Energetikai tanúsítvány nem kell:

  • az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre (önálló, más épülethez nem csatlakozó).
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre.
  • hitéleti rendeltetésű épületre.
  • ahol a belső technológiából származó hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m2
  • huzamosabb emberi tartózkodás célját szolgáló sátorszerkezetekre.

Energiatanúsítvány érvényessége:

Az energiatanúsítvány érvényességi ideje 10 év. 2016 január 1-től a jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos társasházak esetén, a meglévő mérések (számlák) alapján történjen az energetikai tanúsítvány kiállítása, ebben az esetben a tanúsítvány csak 3 évig érvényes. Viszont ha az épületben az energiafogyasztást befolyásoló felújítás történik, pl.: nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, homlokzatszigetelés stb. akkor érdemes új energiatanúsítványt készíteni, mert így jobb besorolású lesz az ingatlan és többet érhet a piaci értéke.

Energiatanúsítvány kategóriái (besorolásai):

Energetikai tanúsítvány 2016 előtt:

2016 előtt kiállított energetikai tanúsítványokat a nyilvántartási rendszer automatikusan átváltja az új rendszerbe annak érdekében, hogy azok továbbra is használhatóak legyenek.  Pótlap igénylése szükséges a régi tanúsítványhoz, hogy az továbbra is érvényes maradjon.

2016előtt

Energetikai tanúsítvány 2016 után:

Eddig egy betűjellel jellemezték az épület vagy épületrész besorolását. 2016-tól viszont két betűs lesz a rendszer. Az előző betűket duplázzák, valamint két új kategória is bekerült („AA++” és „JJ”):

Fontos változás, hogy „BB” vagy annál jobb kategória csak abban az esetben adható, ha 25 %-ban megújuló energiákat is hasznosít az épület. Társasházi lakás esetén csak akkor, ha a teljes épület besorolása is eléri ezt az értéket.

2016után

Energiatanúsítvány ajánlása:

Minden energiatanúsítvány tartalmaz ajánlási részt, melyeket CC kategóriánál rosszabb energiaosztályú épületeknél kötelező a tanúsítónak kitöltenie. Ez tartalmazza a szükséges beruházási javaslatokat (pl.: nyílászáró csere, fűtés korszerűsítés, homlokzatszigetelés stb.) melyekkel jobb energiaosztályba sorolhatjuk épületünket.

További cikkek:

Nyílt napot tartunk

A hozzászólások le lettek tiltva.