Mivel az emberek életükben ritkán vásárolnak lakást, így nem tartják számon az illeték fizetésének aktuális szabályait. Azonban a Nav annál inkább résen van, így a fontos, hogy határidőre megfizessük az adóság felé a kirótt összeget.

Sok félreértés adódik abból, hogy az érintettek az ingatlan vásárlása során összekeverik az adó- és az illetékfizetési kötelezettséget. Illetve mindenképpen érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy milyen illetékkedvezmények vannak, hiszen ezekkel nagyon sok pénzt lehet megspórolni.

Az alábbi összefoglalóban az aktuális szabályok ismertetésével foglalkozunk. Azt fontos kihangsúlyozni, hogy a szabályok szinte folyamatosan változnak.

Az eladó által fizetendő: a személyi jövedelemadó

Mivel egy ingatlan értékesítéséből jövedelmünk származhat, így azt, mint jövedelmet a normál, éves adóbevallás keretében a megadott határidőig be kell vallanunk a NAV felé, és meg kell fizetnünk az adó összegét. Az eladónak tehát személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettsége van 2017-ben, attól függően, hogy hány éve volt a birtokában az értékesített lakás, ház, telek vagy termőföld.

Jövedelem abban az esetben keletkezik, ha magasabb összegért adtuk el a lakást, mint amennyiért vásároltuk, és számlákkal igazolt, később részletezett költségeink után még mindig pluszban vagyunk. Amennyiben az ingatlan eladásából nem keletkezik jövedelmünk, abban az esetben nincs mit bevallanunk az adóhatóságnak.

Tehát a vételi és az eladási ár közötti különbözet (ha utóbbi a magasabb összeg) jelenti a jövedelmet, de a helyzet azért nem ennyire egyszerű.

Az ingatlaneladásból származó jövedelmünk megállapítása technikailag úgy néz ki, hogy az értékesítésből származó bevételünket csökkenteni lehet a költségeinkkel.

És akkor térjünk is rá, hogy melyek ezek a levonható költségek:

Az ingatlan megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő, számlákkal igazolt, egyéb kiadások. Ide tartozik például az illeték összege, az ügyvédi költség, közjegyzői díj és egyéb szakértői díjak.
Az értéknövelő beruházások számlákkal igazolható összege.
Az átruházással kapcsolatos igazolt kiadások, többek között az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeg.

Olyan kiadást azonban már nem vonhatunk le költségként, melyeket a magánszemély az önálló tevékenységéből származó bevételével szemben elszámolt vagy elszámol költségként.

Mennyi adót fizetünk az eladásból származó jövedelmünk után?

Az adófizetést az adott lakás megszerzésének időpontja határozza meg. Alapesetben az adó mértéke 16 százalék, a számított jövedelem azonban minden évvel csökken bizonyos mértékben. Ha az eladástól számítva hat évvel korábban vettük az eladott ingatlant, akkor már nem is kell utána szja-t fizetni. Ez így néz ki:

A lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további években.

A legegyszerűbb azonban NAV kalkulátorát használni: http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

Több tulajdonos esetén:

Ami talán még gondot okozhat, ha egy ingatlannak több tulajdonosa is van. Ilyen esetben sem bonyolult a helyzet, a tulajdonosoknak tulajdonrészük arányában kell megfizetniük a személyi jövedelemadót.

Természetesen számtalan speciális helyzet van, melyet nem érintettünk, hiszen csak a legtipikusabb, leggyakrabban előforduló élethelyzeteket vettük figyelembe. Ha további információra lenne szükségünk akkor érdemes fellapozni az 1995. évi CXVII. törvényt, mely a személyi jövedelemadóról szól, és annak XI. fejezetében megtaláljuk az ingatlanokra és egyéb vagyoni értékű jogok átruházására vonatkozó szabályokat részletesen.

Forrás: nav.gov.hu

További cikkek:

Oroszok és kínaiak vették a legtöbb ingatlant tavaly az országban