Rekord született a lakáspiacon [márciusi figyelő]

2019. márciusában ismét a várakozáson felül teljesített az ingatlanpiac. Még az igencsak jónak számító tavalyi évhez képest is jóval több ingatlan talált gazdára.
És hogy kik vásárolják meg ezeket a lakásokat? Megtudhatod a hírösszefoglalónkból!

Csúcsot döntött a márciusi hónap

A tendencia azt mutatja, hogy nem csökken a lakásvásárlási kedv: a márciusi hónaphoz képest 250-nél is több eladás zajlott le, mint 2018 azonos időszakában.

2019. márciusában ugyanis hazánkban összesen 13 689 adás-vétel történt. Ez pedig túlszárnyalta a tavaly ilyenkori számokat, amikor is összesen 13 426 lakást adtak el.

A friss adatok alapján az első negyedévben körülbelül 37 ezer adás-vétel történt a piacon. A Duna House szerint a kereslet pedig tovább erősödik majd, főképp a kormány családtámogatási lépései után.

Kik pörgetik a piacot?

A Duna House mérései alapján sokan még mindig befektetési céllal vásárolnak lakásokat – bár ez az arány csökkent a tavalyihoz képest.

Természetesen a befektetési célú ingatlanvásárlások főképp a fővárost, Budapestet érintik, hiszen az egész országban itt éri meg a legjobban (még ilyen magas ingatlanárak mellett is). A befektetésként lakásvásárlók aránya itt 41%.

Statisztikák

A statisztikák azt mutatják, hogy a fővárosban leginkább a 30-40 év közöttiek vásárolnak lakást, közülük is legfőképp a vállalkozók. A legtöbb pénzt a nyugdíjasok és a felsővezetők adták ki egy-egy adott ingatlanra.

Az adatok szerint az idősek átlagosan mintegy 46,2 millió forintot költöttek, a vezető pozícióban lévők pedig 53 millió forintot. Ebből természetesen következik az, hogy itt jelentkezett a legnagyobb igény arra, hogy nagyobb lakásokat vásároljanak: az alapterület átlagosan 82 négyzetméter volt.

Vidéken szintén ez a korosztály, vagyis a 30-40 év közöttiek – vásároltak a leginkább ingatlant. Azonban jelentős különbség a fővároshoz képest, hogy itt nem a tehetősek, a vezető beosztásban lévők, hanem leginkább az alkalmazottak, beosztottak vásároltak. Ők egyébként átlagosan 18,6 millió forintért vásároltak, 80 négyzetméternél is nagyobb ingatlanokat.

Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy a felsővezetők sem vásároltak: ők alapterületre vonatkozóan szintén a 80 négyzetméteres lakásokat preferálják, azonban csaknem 10 millió forinttal többet, egész pontosan 28,4 millió forintot költöttek erre.

A fővárossal ellentétben itt, vidéken, csak 25%-os volt a befektetés miatti vásárlók aránya a budapesti 41%-hoz képest.