Lehetséges, hogy most jön vidéken a nagy ingatlan áremelkedés?
Sokat írtunk már a fővárosi ingatlanok hatalmas áremelkedéséről, amely mellett kevesebb szó esett a vidéki lakáshelyzetről. Ezt pótolva most az utóbbi piacot vesszük górcső alá, és megnézzük mi jellemző most, illetve azt is, hogy a jövőre nézve mi várható a vidéki ingatlanok piacán.
Itt veszik a legtöbb újépítésű ingatlant
A vidéki régiót tekintve a nagy nyertes kétségkívül Győr, ahol rengeteg újépítésű ingatlant vásárolnak.
Itt ugyanis mindössze egyetlen év alatt több mint 10%-kal nőttek a négyzetméterárak. Az elemzésekből jól látható, hogy 2018 végére a használtlakás-piacon már 300 ezer forint fölött jártak az átlagárak, az újépítésű ingatlanok esetében pedig már ekkor is 450 ezer forint körül mozogtak.
2018 végén egy győri panel körülbelül 19,2 millió forintért kelt el – ez 366 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent -, egy átlagosnak mondható téglalakást pedig 350 ezer forintos négyzetméteráron adtak el.
A házak már mást mutatnak: egy átlagosnak mondható családi ház hozzávetőlegesen 48 millió forintba került, 327 ezer forintos négyzetméterárral számolva.
A növekedés főként az Audi folyamatos bővülésének köszönhető, amely az egész régió “húzógyára” is egyben.
A drágulás várhatóan nem áll meg, ugyanis a német konszern egy friss (2019. júliusi), bejelentés szerint további bővülést tervez a városban.
Ahogyan Benedikt Károly a Duna House elemzési vezetője nyilatkozta:
“Az ország nyugati felében is folyamatosan nőnek az ingatlanárak, amely tendencia egyelőre nem mutat változást. A keleti és nyugati országrész vezető nagyvárosai sok párhuzamot mutatnak egymással, hiszen Debrecenben is hasonló árakat mértünk. Győr fekvése ráadásul igencsak kedvezőnek tekinthető, hiszen mind közúton, mind pedig vasúton rövid időn belül elérhető Budapest és Bécs is.”
A keleti országrészben már bérelni sem egyszerű
Nem csupán a nyugati országrészben, de a keletiben is megvan a favorit, ami pedig nem más, mint Debrecen, ahol egyetlen év alatt 10%-kal növekedtek az albérletárak, így most egy átlagos lakás 110 ezer forintba kerül. (Ugyanez az ár a fent említett Győrben 108 ezer forint, azonban a Pécsett például csak 90 ezer.)
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az aktívan dolgozó fiatalok, párok, és hallgatók keresnek leginkább kiadó albérletet, preferáltan másfél szobás lakásokat. Az árakat a szakértők egyöntetű véleménye alapján az egyre növekvő hallgatói létszám strófolja fel.
Manapság a nagyobb, három szobás, nappalis, garázzsal ellátott sorházakat is keresik az érdeklődők, amelyekért a főbérlők havonta akár 300-350 ezer forintot is elkérhetnek.
Mi várható a jövőben? Ezt mondja a Duna House társ-vezérigazgatója
Guy Dymschiz a Növekedés.hu-nak adott interjút, amelyben kiemelte, hogy jelenleg az ingatlanárak emelkedését főképp a gazdasági növekedés és a családtámogatások hajtják.
Az újépítésű lakások piaca azonban a kínálati oldalról várhatóan szűkülni fog, hiszen 27 százalékos áfa mellett kevés beruházó vállalkozik arra, hogy új projektet indítson.
(Ez jelenleg a 2020-as év elejéig egy kedvezményes, 5 százalékos áfa.)
A szakértő úgy nyilatkozott:
“Regionális bontásban az áremelkedés jellemzően legelőször a főváros belső kerületeiből indul, amely az idő múlásával fokozatosan átterjed a külső kerületekre, illetve ezt követően a vidéki területekre. Van tehát egy fáziskésés Budapest és vidék között.
Jelenleg a belvárosból kiszoruló kereslet miatt Budapest külső kerületeiben és még inkább vidéken zajlik erőteljesebb áremelkedés. Debrecent lehetne kiemelni, ahol a BMW gyár miatt látványosabban megugrott a kereslet a lakóingatlanok iránt.” Ezenkívül kiemelte, hogy
“rövidtávon a vidéki területek gyorsabban felértékelődhetnek, így magasabb hozam érhető el esetükben, de ez pár év múlva változhat.”
A részletes interjút ide kattintva olvashatod el.